Debrecen a XX. században

Az első világháborút követően Debrecen az ország szélére sodródott – köszönhetően a háborút lezáró békediktátummal megalkotott országhatároknak. Az ország gazdasági válságba sodródott, eladósodott, ennek orvoslását a turizmus és a külkapcsolatok fejlesztésében látták, és találták meg. Debrecen munkaEnnek keretében került rendezésre a Nagyerdő parkerdeje, helyet adva az oktatásnak, a sportolásnak, pihenésnek és a gyógyulásnak. A Nagyerdőt övezve épültek fel a klinikák, az egyetem, fedett uszoda és a köztemető. Magyarország első stadionja is itt épült fel, debreceni munkaerő jóvoltából. Amennyiben Debrecenben szeretne munkát vállalni, látogassa meg az állás Debrecen oldalt. Bekapcsolták a turisztikai programba Hortobágyot is. A világháború Debrecent sem kerülte el. A második világégés alatt szinte eltűnt a város. Az épületek 70%-a károsodott, ennek a fele teljesen romba dőlt, vagy súlyos rongálást szenvedett. A háború végén kezdődött az újjáépítés, sokadjára már a történelem során. Ekkor újra főváros lett Debrecen, ugyanis itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Történelmi fordulatként más irányt vett, a tulajdonrendszer megváltoztatása által elvesztek a birtokok és területek fele. Elcsatolták a Hortobágyot, nem rendelkezett már a város Savóskút és Gút erdeivel. A városból is csatoltak le részeket, melyek kisebb falvakhoz kerültek, ekkor alakult ki Ebes és Nagyhegyes is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.